A csernobili katasztrófa
A csernobili atomerőmű felrobbanása a modern világ egyik, ha nem a legnagyobb katasztrófája: a mai napig nem sikerült teljesen feltárni, hogy milyen okok vezettek azon az áprilisi napon a tragédiához.
Az atomerőmű köré épült város, Pripjaty szovjet mércével igazi luxusvárosnak számított: a boltok mindig tele voltak, uszoda és egyéb szolgáltatások álltak az igen fiatal átlagéletkorú lakosság részére, az atomerőmű pedig a korabeli technika csúcsát jelentette.
1986 április 26-án egy ellenőrzés közben azonban a folyamatok kicsúsztak a szakemberek kezei közül a Vlagyimir Iljics Leninről elnevezett létesítményben, majd egy gőzrobbanás után óriási mennyiségű radioaktív anyag került a légkörbe.
With this food, Chernobyl radiation came to the Hungarians, I also got it
Read more …
A nemzetközi reakciók és az itthoni hatások
A szovjet vezetés természetesen megpróbálta letagadni a történteket, de egy idő tarthatatlanná vált a hazugság, miután a világon több mérőállomáson is észrevették, hogy rendkívüli mértékben megemelkedtek az értékek.
Egy ilyen volumenű katasztrófa természetesen nem korlátozódik arra a helyre, ahol bekövetkezett: hivatalosan a legtöbb sugárzás Fehéroroszország területét érte, de a földrajzi közelség miatt jutott Magyarországra is, a beszámolók szerint egy város pedig különösen érintett volt.
They found an abandoned painting next to Lake Balton, a terrible that was closed between the walls
Read more …
A legérintettebb magyar város
A csernobili katasztrófa következményei Magyarországon belül is eltérő mértékben jelentkeztek. Elsőre talán azt gondolhatnák, hogy biztosan valamelyik kelet-magyarországi régióban volt a legerősebb a hatás, de egyre több visszaemlékezés és utólagos adat alapján szinte biztosan kijelenthető, hogy Szombathelyt és környékét érhette a legnagyobb radioaktív terhelés.
Ennek legfőbb oka az 1986. május 1-jei zivatar lehetett, amely épp akkor csapott le a városra, amikor a radioaktív felhő elérte a térséget – a csapadék kimoshatta a levegőből a szennyező izotópokat, így azok koncentráltan hullottak a földre, a növényekre, az emberek ruházatára.
A nyilvánosságot természetesen itthon is teljes mértékben elzárták az információtól. A Vas megyei lapban, a Vas Népében dolgozó Kozma Gábor újságíró például arról számolt be, hogy amikor a sugárzásról szóló osztrák hírek hatására utánajárt volna a helyi adatoknak, az egészségügyi mérőintézetben azt tapasztalta, hogy a műszer kikattant a sugárzástól.
A lakosság hónapokig nem tudta, milyen kockázatnak volt kitéve. A szóbeszéd gyorsabban terjedt, mint az állami hírek – ennek is köszönhető, hogy egy hét alatt gyakorlatilag mindenki tudott a veszélyről. Óvodák zártak be, sokan nem vitték iskolába a gyerekeiket, a piacon pedig senki nem vette a primőr zöldséget, amit korábban aranyáron mértek – a saláta ára például egyik napról a másikra esett vissza 25 forintról 2 forintra.
A május elsejei eső hatásának évekkel később is voltak következményei: egy szombathelyi bőrgyógyász például olyan esetről számolt be, ahol egy férfi pontosan ott kapott bőrrákot, ahová az esővíz csöpögött a kabátja kapucnijáról.
Csernobil helyzetjelentés 1986 júliusából – a magyar híradó szerint minden a legnagyobb rendben volt:
